Rögtön az elején tisztázni kellene, hogy milyen esetben beszélünk ízületi diszpláziáról?

A diszplázia kifejezést abban az esetben használjuk mikor az ízületet alkotó csontvégek és az azokat borító porcfelszínek nem illeszkednek megfelelően  egymáshoz. Ezek az illeszkedési hibák később, ficamokhoz illetve degeneratív, kopásos folyamatokhoz vezetnek.

Vannak olyan esetek, amikor már konzervatív kezelés nem jöhet szóba, ilyenkor különböző műtéti beavatkozásokkal megpróbálják az operáló orvosok elérni a normálishoz közeli ízületi formát.

A cikkben nem szeretnék egy esetet kiragadni, inkább egy átfogó képet adni arról, hogy, hogy is néz ki a műtétet követő rehabilitációs időszak.

Általában a varratszedést követően találkozunk először négylábú páciensünkkel. Ilyenkor felmérjük, hogy a kutya milyen állapotban van, milyenek az aktív, passzív mozgásai, mi okoz neki fájdalmat, kikérdezzük a gazdát, többek között, hogy milyen életmódot folytatnak, illetve mit szeret, és mit nem szeret a kutya. Ezek ismeretében készítünk egy rehabilitációs tervet, amely általában 6 hétre szól.  Nagyon fontos, már az elején tisztázni, hogy a gazdára, mint partnerre mindenképpen szükségünk van, hiszen a rehabilitáció során minden nap kell végeznünk a gyakorlatokat, így elősegítve a minél hamarabbi felépülést!

A legfőbb célunk, hogy fájdalmat csillapítsunk. Erre elég sok technikánk van, a legtöbbször alkalmazottak a termoterápia (melegítés, hűtés) és a masszázs. Kiváló házi feladatok, minden gazda meg tudja tanulni, és otthon önállóan is végezheti. Rendelkezésünkre állnak egyéb elektroterápiás kezelések is.

Amennyiben a kutyánk fájdalmai csökkentek, illetve elmúltak, a következő lépés, hogy az orvosi korlátozásokat betartva, minél hamarabb visszahelyezzük a kutyát a hétköznapi éltbe. Ehhez pedig aktív és passzív technikákat használunk. Hogy melyikeket alkalmazzuk, azt mindig a kutya aktuális állapota határozza meg. Amennyiben az adott végtagot nem használja, vagy nem használhatja, akkor fontos hogy megőrizzük a többi izületekben a normális mozgásterjedelmet ( egy csípő operáció esetén a térd, a csánk, és az ujjak ízületeiben) , valamit megelőzzük az izmokban a letapadásokat. Hiszen a nem vagy csak keveset használt izmok előszeretettel letapadnak a csontokhoz.

Nagyon fontos hogy az operált végtagot megerősítsük, de a legfontosabb, hogy a kutya egész testében kialakítsuk a megfelelő izomegyensúlyt. A túlterhelt végtagoknál normalizáljuk (csökkentsük) a terhelést, a nem használtnál pedig növeljük. A legjobb szerek ehhez az instabil eszközök, hiszen itt a kutya rá van utalva arra, hogy a lehető legjobban használja a testét, különben leeshet (természetesen, ezt nem engedjük). A feladat először csak annyi hogy a kutya álljon meg az eszközön. Majd jutalomfalattal rábírjuk a kutyát különböző testsúly áthelyezési gyakorlatra, általában a fej mozgatásával érjük el ezt. Csak ezután kezdjük el mozgatni az állatot a szereken. (Ezeken dolgozni, ugyanolyan érzés, és ugyanolyan megterhelő, mint amikor mi megpróbálunk a vízen fent maradni egy gumimatracon.) Temérdek eszköz áll a rendelkezésünkre, de az a legfontosabb, hogy ne adjuk se túl nehéz, se túl könnyű feladatot. Fontos, hogy ne álljunk neki egyedül internetes videók alapján tornáztatni a kutyánkat, mert ezekkel nagyon, nagy kárt és sérüléseket is okozhatunk.

A rehabilitáció a megfelelő izomegyensúly, izomerő és a szép járás kialakításával általában le is zárul. Ilyenkor ellátjuk a gazdákat mindenfajta olyan életmódbeli, táplálási tanáccsal, amivel fájdalommentes és a lehetőségekhez mérten teljes életet biztosítunk a kutyáknak.

Ugyanúgy, mint nálunk embereknél, mindenképpen ajánlott, hogy a különböző műtétek után fizioterápiás kezelésre vigyük kutyánkat.  Ezzel elérve a lehető legjobb eredményt.